Szent Miklós az egyik legismertebb szent szerte a világon. Születéséről kevés információ maradt fenn, személyét inkább legendái kapcsán ismerhetjük meg. Azt viszont tudjuk, hogy Anatóliában Szt. Miklós püspök egy a III-IV. században élő történelmi személyiség volt. Kis-Ázsiában máig a legnagyobb szentek között tisztelik. Már életében szent volt, a nép " Noel Baba"-nak nevezte, ami annyit jelent, " Ajándékozó Apa".
Vallásosságát a családjából hozta. Szülei halála után, Patara város kolostorába került. 24 évesen Jeruzsálembe ment zarándokútra, ahol útközben több ember életét mentette meg, amiért az emberek védőszentjükké fogadták. Hazafelé útban betért imádkozni Myra városába, ahol csodás körülmények között püspökké választották. Életét a gyerekeknek és a népnek szentelte. 52 évig volt Myra város vezetője. Titkos ajándékozásai során, amit karácsony előtt a nevenapja táján végzett, a nép abban a hiedelemben volt, hogy a város melletti hegyről maga a tél Apó jár le ajándékozni. Éhinség idején vagyonát áldozta fel a népért, "csodaszerű tettek"-et hajtott végre. Tekintélyével emberi életeket mentett meg. A népéért életét kockáztatva kelt útra a viharos tengeren, hogy élelmet hozzon a városnak. Diokleciánusz üldözése alatt bebörtönözték, majd hamarosan szabadon engedték. 325-ben mint myrai püspök részt vett a niceai zsinaton. Békés öregkor után saját templomában tért örök pihenőre, ahol az angyalok 1087-ig vigyáztak nyugalmára. Megszámlálhatatlan azon történeteknek a száma, amelyek a segíteni siető Miklósról szólnak, különösen gyermekek irányában. Legendái, melyekben gyakran ment meg gyerekeket, már a 13. századi Legenda Aureában is feltűntek. Ezek Szent Miklós gyermekkorát is bemutatják, miszerint születésének napján már felállt, vagy böjtidőben naponta a csecsemő csak egyszer szopott. Elterjedt ugyanakkor az a már felnőttkori történet is, amelyik leírja, hogy amikor megtudta, hogy az egyik szomszéd nagy szegénysége miatt nyilvánosházba akarja adni három lányát, a következőképpen segített rajtuk: éjnek idején a nyitott ablakon át bedobott egy erszény pénzt, és így először a legidősebb, majd hasonló, ,,égből jött'' segítségek után a másik két lány is tisztességgel férjhez mehetett. A legismertebb gyermekmentő történet, viszont három kisfiú feltámasztásáról szól: Egy gonosz vendéglős elcsábított három iskolás fiút, majd megölte őket, és mint a húst szokás, só közé egy hordóba rejtette a holttestüket. Miklóst egy angyal figyelmeztette az esetre, mire ő megjelent a vendéglős házánál, föltámasztotta a gyermekeket és megbüntette a bűnöst.

Így történhetett meg az, hogy az idő múlásával Szent Miklós személye egyre ismertebb és kedveltebb lett, nemcsak a gyerekek körében.

Keleten, Myra városában és Konstantinápolyban Miklós püspököt a 6. században már tisztelték. Myrából és konstantinápolyi sír-templomából terjedt el tisztelete az egész görög, szláv illetve orosz egyházban. Kappadókia tartományának falusi templomaiban általában más szentek társaságában mint orvost, de legtöbbször mint a tengerészek védőszentjét ábrázolják. A régi Oroszországban különleges tiszteletet tanúsítottak iránta: az ország fő patrónusa lett. A latin egyházban -- a dél-itáliai területtől eltekintve -- lassan és később terjedt el tisztelete.

A késő középkor óta Miklós püspököt a tizennégy segítő szent közé sorolják. Számtalan templom, társulat és foglalkozás patrónusa (tanulók, gyermekek, leányok, hajósok, foglyok, pékek, kereskedők, gyógyszerészek, jogászok). A bizánci és a kopt rítusban temetése napját, december 6-át ülik ünnepként. Nyugaton a 10. század óta tartják ezt a napot. Így mi is minden december 6.-áján várhatjuk, hogy velünk is csodát tegyen, akár mint a szegény ember három lányának: bedobjon egy teli erszényt az ablakon.