Bíboros Úr Ünnepi beszéde
Szent István Bazilika, 2013. december 25-én az éjféli misén elmondott beszéde.
Krisztusban Kedves Testvérek!
1. „Nagy örömet hirdetek nektek és az egész népnek” (Lk 2,10)! – Így jelentették be az angyalok Krisztus születésének örömhírét. Ezekkel a szavakkal hirdettük mi is a karácsony örömét.
Ma közénk született a mindenható és irgalmas Isten. Őt nem kötik az anyagvilág korlátai, ő túl van az időn és a téren, de bensőséges szeretetével tartja fenn és kormányozza titokzatos módon, a természet törvényeinek alkotójaként, de minden emberi elgondolást és tervezést felülmúló bölcsességgel és erővel a mindenséget.
Ő az Úr, az egyetlen és kimondhatatlan nevű, aki minket, embereket külön is, személyesen is szeret. Gyermekként, ifjúként, felnőttként végigéli emberségünk ritmusát. Gyenge lesz köztünk és kiszolgáltatott. Elfogadja Mária és József szeretetét, a pásztorok és a bölcsek hódolatát. Vacogó újszülöttként oltalmat talál a betlehemi istálló melegében. Ő, aki a világ megőrzője és oltalmazója.
2. Az angyalok szózata békességet hirdet az embereknek, békét Isten egész népének, békét minden embernek. Krisztus a mi békénk, ahogyan Szent Pál apostol mondja (vö. Ef 2,14). A próféták jövendölték a Messiásról, hogy ő lesz a béke fejedelme (vö. Iz 9,5), hogy ő maga lesz a béke (vö. Mik 5,5/Mik 5,4a). Mikeás prófétának ezek a csodálatos szavai arról az eljövendő Megváltóról szólnak, aki Betlehemben fog születni, ő lesz ennek a városnak a dicsősége: „De te, Betlehem (Efrata), bár a legkisebb vagy Júda nemzetségei között, mégis belőled születik majd, aki uralkodni fog Izrael felett. Származása az ősidőkre, a régmúlt időkre nyúlik vissza” (Mik 5,1).
Békét hoz Krisztus a földre. A római császárokat úgy várták a tartományokban, hogy megtisztították az utcákat, feldíszítették a várost. De még az újkori Európában is diadalíveket emeltek a győztes uralkodók bevonulására, utcákat neveztek el az örömteli megérkezésről. Belgiumban, Leuvenben ma is jeles utca viseli az uralkodói érkezés nevét (Blidje Inkomststraat, Joyeuse entrée). De még a legutóbbi idők győztes hadseregei is szerették, ha érkezésükről nevezték el bevonulásuk útját. A Vörös hadsereg útjára még sok magyar településen emlékeznek.
De Jézus másként érkezik. A betlehemi szelíd jászol lesz az Úr diadalútja. Szegénység? Kicsinység? Kiszolgáltatottság? Vagy éppen a világmindenség dicsőséges Urának érkezése? Krisztus születésének körülményei megmutatják, hogy milyen uralkodó is az Isten. Nem hatalmaskodik, nem fitogtatja az erejét. Az ő mérhetetlen fensőbbsége a gyöngeségben is érvényesül. Ilyen Isten született közénk Betlehemben. Ha Krisztus követői vagyunk, Szent Pállal elmondhatjuk: „Amikor gyönge vagyok, akkor vagyok erős” (2Kor 12,10)!
Hívő emberként, de hívő, keresztény közösségként is sokszor érezzük magunkat gyengének. Sokszor látjuk, hogy a világ tülekedésében és harsogásában mintha nem tudnánk állni a versenyt. Bizonyos küzdelmekben, bizonyos módszerekkel talán nem is akarunk versenybe szállni.
Ha azt kérdezzük magunktól, hogyan teljesíthetjük az új evangelizáció küldetését, hogyan adhatjuk tovább Krisztus igazságát és örömét, a karácsony titka adja meg rá a választ. Isten szelídségével és teljes bizalommal az ő mérhetetlen bölcsességében és szeretetében. Ezt kell nekünk is sugározni minden ember felé. Ezt hirdeti Ferenc pápa egyszerű kedvessége. Ezt hirdeti minden önzetlen segítség és ajándékozás.
3. Templomainkban, de otthonainkban is, a karácsonyfa alatt, sőt utcákon, tereken is, városainkban és falvainkban feltűnik ilyenkor a betlehem: Szűz Mária, Szent József, középen a Kisjézus, körül a pásztorok, lassan érkeznek a háromkirályok is, ott van jámborul a szamár és az ökör, és ott vannak a bárányok, mert hát a pásztor bárány nélkül nem az igazi, és tudjuk azt is, hogy aki ma született, ő lesz majd az igazi Bárány, az egyetlen és teljes áldozat. De ez az egész kép, ez az egész látvány sötét háttérből ragyog elő, a fény forrása, a fény középpontja pedig maga Jézus. Ő fogja össze, ő hozza létre a Szent Családot, az ő nevelésére mond igent Szűz Mária és Szent József is, az iránta való aggódó szeretet kíséri majd a Szent Család életét.
S ha nálunk is otthon összegyűlik a család, barátok, rokonok, ha magányos, beteg embereknél, kórházakban, börtönben vagy szociális otthonokban tűnik fel a betlehem, ott is felvillan a Szent Család képe. Ott is megérinti az embereket a családias, bensőséges szeretet. A mi családjainkat is, a mi közösségeinket is Krisztus kapcsolja egybe, ő gyűjti össze szeretetben a népeket, ő az, akinek gondja van mindenkire.
4. Sugározzuk hát magunk körül mi is Krisztus szeretetének fényét! Ne azt keressük, hogy mit kaphatunk, hanem hogy másnak adni, segíteni, örömet szerezni hogyan tudunk! És akkor biztosan boldog lesz nekünk is a karácsonyunk, s ha nem térünk le erről az útról, a mai este szelíd békéje hatalmába keríti egész életünket.
Ezt a boldogságot adja meg mindnyájunknak a ma született Üdvözítő! Ámen.
1. „Nagy örömet hirdetek nektek és az egész népnek” (Lk 2,10)! – Így jelentették be az angyalok Krisztus születésének örömhírét. Ezekkel a szavakkal hirdettük mi is a karácsony örömét.
Ma közénk született a mindenható és irgalmas Isten. Őt nem kötik az anyagvilág korlátai, ő túl van az időn és a téren, de bensőséges szeretetével tartja fenn és kormányozza titokzatos módon, a természet törvényeinek alkotójaként, de minden emberi elgondolást és tervezést felülmúló bölcsességgel és erővel a mindenséget.
Ő az Úr, az egyetlen és kimondhatatlan nevű, aki minket, embereket külön is, személyesen is szeret. Gyermekként, ifjúként, felnőttként végigéli emberségünk ritmusát. Gyenge lesz köztünk és kiszolgáltatott. Elfogadja Mária és József szeretetét, a pásztorok és a bölcsek hódolatát. Vacogó újszülöttként oltalmat talál a betlehemi istálló melegében. Ő, aki a világ megőrzője és oltalmazója.
2. Az angyalok szózata békességet hirdet az embereknek, békét Isten egész népének, békét minden embernek. Krisztus a mi békénk, ahogyan Szent Pál apostol mondja (vö. Ef 2,14). A próféták jövendölték a Messiásról, hogy ő lesz a béke fejedelme (vö. Iz 9,5), hogy ő maga lesz a béke (vö. Mik 5,5/Mik 5,4a). Mikeás prófétának ezek a csodálatos szavai arról az eljövendő Megváltóról szólnak, aki Betlehemben fog születni, ő lesz ennek a városnak a dicsősége: „De te, Betlehem (Efrata), bár a legkisebb vagy Júda nemzetségei között, mégis belőled születik majd, aki uralkodni fog Izrael felett. Származása az ősidőkre, a régmúlt időkre nyúlik vissza” (Mik 5,1).
Békét hoz Krisztus a földre. A római császárokat úgy várták a tartományokban, hogy megtisztították az utcákat, feldíszítették a várost. De még az újkori Európában is diadalíveket emeltek a győztes uralkodók bevonulására, utcákat neveztek el az örömteli megérkezésről. Belgiumban, Leuvenben ma is jeles utca viseli az uralkodói érkezés nevét (Blidje Inkomststraat, Joyeuse entrée). De még a legutóbbi idők győztes hadseregei is szerették, ha érkezésükről nevezték el bevonulásuk útját. A Vörös hadsereg útjára még sok magyar településen emlékeznek.
De Jézus másként érkezik. A betlehemi szelíd jászol lesz az Úr diadalútja. Szegénység? Kicsinység? Kiszolgáltatottság? Vagy éppen a világmindenség dicsőséges Urának érkezése? Krisztus születésének körülményei megmutatják, hogy milyen uralkodó is az Isten. Nem hatalmaskodik, nem fitogtatja az erejét. Az ő mérhetetlen fensőbbsége a gyöngeségben is érvényesül. Ilyen Isten született közénk Betlehemben. Ha Krisztus követői vagyunk, Szent Pállal elmondhatjuk: „Amikor gyönge vagyok, akkor vagyok erős” (2Kor 12,10)!
Hívő emberként, de hívő, keresztény közösségként is sokszor érezzük magunkat gyengének. Sokszor látjuk, hogy a világ tülekedésében és harsogásában mintha nem tudnánk állni a versenyt. Bizonyos küzdelmekben, bizonyos módszerekkel talán nem is akarunk versenybe szállni.
Ha azt kérdezzük magunktól, hogyan teljesíthetjük az új evangelizáció küldetését, hogyan adhatjuk tovább Krisztus igazságát és örömét, a karácsony titka adja meg rá a választ. Isten szelídségével és teljes bizalommal az ő mérhetetlen bölcsességében és szeretetében. Ezt kell nekünk is sugározni minden ember felé. Ezt hirdeti Ferenc pápa egyszerű kedvessége. Ezt hirdeti minden önzetlen segítség és ajándékozás.
3. Templomainkban, de otthonainkban is, a karácsonyfa alatt, sőt utcákon, tereken is, városainkban és falvainkban feltűnik ilyenkor a betlehem: Szűz Mária, Szent József, középen a Kisjézus, körül a pásztorok, lassan érkeznek a háromkirályok is, ott van jámborul a szamár és az ökör, és ott vannak a bárányok, mert hát a pásztor bárány nélkül nem az igazi, és tudjuk azt is, hogy aki ma született, ő lesz majd az igazi Bárány, az egyetlen és teljes áldozat. De ez az egész kép, ez az egész látvány sötét háttérből ragyog elő, a fény forrása, a fény középpontja pedig maga Jézus. Ő fogja össze, ő hozza létre a Szent Családot, az ő nevelésére mond igent Szűz Mária és Szent József is, az iránta való aggódó szeretet kíséri majd a Szent Család életét.
S ha nálunk is otthon összegyűlik a család, barátok, rokonok, ha magányos, beteg embereknél, kórházakban, börtönben vagy szociális otthonokban tűnik fel a betlehem, ott is felvillan a Szent Család képe. Ott is megérinti az embereket a családias, bensőséges szeretet. A mi családjainkat is, a mi közösségeinket is Krisztus kapcsolja egybe, ő gyűjti össze szeretetben a népeket, ő az, akinek gondja van mindenkire.
4. Sugározzuk hát magunk körül mi is Krisztus szeretetének fényét! Ne azt keressük, hogy mit kaphatunk, hanem hogy másnak adni, segíteni, örömet szerezni hogyan tudunk! És akkor biztosan boldog lesz nekünk is a karácsonyunk, s ha nem térünk le erről az útról, a mai este szelíd békéje hatalmába keríti egész életünket.
Ezt a boldogságot adja meg mindnyájunknak a ma született Üdvözítő! Ámen.
