A harmadik nagyharang elkészültéig érdekes út vezetett, Szabó Géza plébános útja volt ez Passauba, aki a bazilika elromlott toronyóráját szerette volna megjavíttatni.
A passaui Perner testvéreknél a toronyórák készítése mellett a harangöntés is családi hagyománynak számított. Ekkor merült fel az új harang öntetésének lehetősége.
Ekkor még senki nem gondolta, mennyire páratlan összefogás alakul majd ki az öntöde és a Neue Bildpost német katolikus hetilap között, mely gyűjtést szervezett a nagyharang pótlására.
Maga a gyűjtés és annak sikere mellett újabb meglepetést váltott ki, hogy az adakozók szándékát nem csupán kárpótlás és jóvátétel vezérelte, hanem hála és köszönet, amiért a magyar kormány 1989-ben a határt a keletnémet állampolgárok előtt Ausztria felé megnyitotta.
Ennek a kölcsönös együttműködésnek az eredménye az eredetinél jóval nagyobb, 9250 kg-os harang, mely fél hanggal magasabban zeng, eddigi elődjei pedig fél hanggal mélyebben szóltak a régóta elérni kívánt F° hangnál.
Az ország legnagyobb harangja határokon átívelő összefogás és segítségnyújtás eredménye és élő szimbóluma, a rendszerváltás tanúságtevője és Isten dicsőségének hirdetője, mely az első szabad augusztus 20-i körmenet befejezésekor kondult meg először.

Most Balázs

C: Aktuális „bazilika.hu” forrásmegjelöléssel szabadon felhasználhatók