A régi hagyományok szerint az aratás befejezése után a búzakalászból, mezei virágból aratókoszorút kötöttek, és ünnepélyes menetben a földesúr, illetve a gazda elé vitték, de ma is számos templomban díszeleg az Úr asztala fölött. Készítésének – a szimbolikája mellett – mindig is nagy közösségtartó ereje volt, egyes alkotóelemei, mint az „Isten szeme” motívum pedig Isten gondviselésének és a hit fontosságának is kifejező eszközei.

 

Nagyné Legény Ildikó, a MAGOSZ Gazdasszony tagozat elnöke, Hajdúnánás alpolgármestere ünnepi felszólalásában elmondta, hogy a szalmafonás egy ősi mesterség, de hagyományainkat őrizve Hajdúnánás városának és az asszonyok keze munkájának köszönhetően sokak megélhetését biztosítja a 21. században is. Kiemelte: a koszorú készítőjének, Julikának csoda ereje van: maga termelte meg az alapanyagot is a koszorú előállításához, és közel 2 hónapon át napi 8 órában fonta. „Az aratókoszorú szimbolizálja a közösségi erőt és a hitet, amely kell, hogy megtartson minket, és a jövőhöz is erőt adjon.” – emelte ki beszédében, végül köszönetet mondott Jakab István alelnök úrnak és a Püspök úrnak, hogy tudják, értik a nagyságát ennek a koszorúnak.

 

„Nagy megtiszteltetés Önök előtt állni, a kárpát-medencei magyar gazdák és diaszpóra honfitársai nevében” – kezdte ünnepi gondolatait Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke. „Lehetőséget kaptak a magyar gazdák arra, hogy értékeiket bemutassák. Ebben az értékeit lábbal tipró világban számunkra külön ünnep, hogy itt állhatunk és itt vallhatjuk meg hitünket, azt, hogy mi népben, nemzetben gondolkodunk.” Kiemelte: az aratókoszorú jelkép is, egy fontos munka, az aratás végét jelzi: hagyományosan ünnep volt elkészíteni. Hozzátette: reméli, hogy a Szent Jobb Körmenetben is felvonultatva a koszorút minél több embernek be tudjuk mutatni, milyen tiszta szívvel élnek, milyen hagyománytisztelő módon gondolkodnak a Kárpát-medence gazdálkodói. Felszólalásában köszönetet mondott Elnök asszony kitartó munkájáért és külön megköszönte a munkáját a gyönyörű műalkotás készítőjének.

 

Mohos Gábor püspök úr ünnepi gondolataiban kiemelte, „valahol az élet titkát fejezi ki a koszorú.” Hozzátette: „Aki földet művel, tudja a bibliai igazságot, hogy az élet megújuló ajándéka az Istentől jön.” Kiemelte: a koszorú elhelyezése a Szent István Bazilikában fontos figyelemfelhívás is, tisztelgés a gazdák munkája előtt, hiszen a lelki táplálék mellett a testi táplálék is társadalmunk alapszükséglete, és fontos, hogy ezt a táplálékot valaki megtermelje, hogy a keze munkája által az asztalra étel kerüljön. Hozzátette: a Bazilikába több ezren érkeznek hetente, számukra is egy ilyen üzenetet hordoz a koszorú, és mindenki, aki a Körmenetet követi is megcsodálhatja majd. Gábor atya ünnepi gondolatait követően – kérve Istenünk gondoskodását - áldást mondott a gazdákra és az ünnepi koszorúra.

 

Talán nem véletlen, hogy épp Nagyboldogasszony napján került sor az átadásra: ugyanis az idei évi koszorú számmisztikájában is megjelenik egy utalás Szűz Máriára: a koszorú alsó vízszintes körén 17 db egységes motívum („Isten szeme”) található, ugyan csak a Szűz Mária rózsafüzér imádsága 17 Miatyánkból áll. A 17-es szám az önfegyelmet, együttérzést, felelősséget, lelki tudatosságot és bölcsességet szimbolizálja.

Az aratókoszorút idén egyetlen hölgy, Nagy Sándorné (Julika) Népi Tárgyalkotó Iparművész tervezte és készítette el, két hónap alatt, otthonában, az „Aranyszalma városában” Hajdúnánáson. A koszorú 210cm széles és 200cm magas. Fő alkotórészei: a vízszintesen és függőlegesen elhelyezkedő kunkorgók, az esőcsigák és az „Isten szeme” fonatok, de ezen kívül csengők, spirálok, kettes fonatok,kalászok ékesítik az idei aratókoszorú. Az alkotóelemek elhelyezése sem véletlen: különböző számmisztikákat rejt: a 4 db vízszintes henger alakú kunkorgó szimbolizálja a 4-es szám sokrétű jelentését. A keresztény hit alapját képező négy evangélium (Máté, Márk, Lukács, János) emlékeztet minket Szent István keresztény örökségére és az ország keresztény gyökereire. A 6 db függőleges henger alakú kunkorgó 6-os számának jelentése is sokrétű. A Biblia  szerint Isten 6 nap alatt teremtette a világot, de ez a szám arra emlékeztet, hogy olyat kell tennünk, amely más emberek javát szolgálja – összekapcsolva üzenetét a Magyarok Kenyere karitatív tevékenységével. A felső vízszintes körre 12 db esőcsiga került. Az esőcsiga a legelterjedtebb aratási dísz, az esőt, mint Isten áldást is jelképezik, ami elengedhetetlen a bő terméshez.

 

Forrás: Magyarok Kenyere

Fotó: Magyarok Kenyere/Demeter Dávid