Budapestre érkezett a máriapócsi kegykép
Március 15-én délután érkezett Budapestre, a Szent István-bazilikába a máriapócsi könnyező Szűz Mária-kegykép, melynek tiszteletére este 6 órakor Erdő Péter bíboros mutatott be szentmisét.
A Budapestre érkezett Istenszülő-kegyképet Kocsis Fülöp hajdúdorogi megyéspüspök vezetésével ünnepélyes processzió kísérte a Duna-parttól a Zrínyi utcán keresztül a bazilikáig, ahol Snell György esztergom-budapesti segédpüspök, a bazilika plébánosa fogadta.
A kegykép a könnyezés, a máriapócsi görögkatolikus kegytemplom zarándokhellyé válásának 300. évfordulója alkalmából indult országjárásra március 8-án. A 16 állomásból álló körút után március 24-én érkezik vissza Máriapócsra.
Miután elhelyezték a kegyképet a bazilikában, Kocsis Fülöp görögkatolikus püspök vezetett Parakliszt, amelyet az Akathisztosz követett.
Erdő Péter bíboros Kocsis Fülöp hajdúdorogi megyéspüspök, Keresztes Szilárd nyugalmazott hajdúdorogi megyéspüspök és Snell György esztergom-budapesti segédpüspök, a bazilika plébánosa koncelebrálásával mutatott be ünnepi szentmisét.
Homíliájában Erdő Péter bíboros felidézte 300 évvel ezelőtti történelmünket, amikor a a török kiverése után nehéz körülmények között kellett újjáépíteni az országot. Járványok, kuruc-labanc csatározások pusztították a népet. Amikor beköszöntött a béke, az emberek rádöbbentek, hogy a Magyarok Nagyasszonyának pártfogó közbenjárása szabadította meg nemzetünket.
Az ország vezetői megállították hintóikat, ha köztéren tisztelt Szűz Mária-kép előtt vitt az útjuk, és kiszálltak imádkozni. A Szent Szűz nem hagyta el Magyarországot azt követően sem, hogy a máriapócsi könnyező kegyképet a császár Bécsbe vitette: a kép másolata is könnyezni kezdett 300 évvel ezelőtt.
Erdő Péter felhívta a figyelmet arra, hogy felfedezhetünk némi hasonlóságot az akkori és a mostani idők között. „Talán mi magunk a saját erőnkből állítottuk át új vágányra a történelem kerekét 25 évvel ezelőtt? Vagy pusztán emberi erőknek és a véletlen játékának vagyunk a szenvedő alanyai?” – tette fel a kérdést, majd így válaszolt: „Maga a Gondviselés vezeti újjászületésre az emberiség életét. Szűz Mária szívén viseli megmaradásunk és igazi értékekben való gyarapodásunk ügyét.”
A bíboros ezt követően a vasárnapi evangéliumhoz fűzte gondolatait. Jézus szól Nikodémushoz, aki titokban hallgatja tanítását, de nyilvánosan még nem meri megvallani őt. Krisztus titokzatosan már a saját kereszthaláláról beszél: keresztje lesz a jel, amit felemelnek, mint hajdan Mózes a rézkígyót, hogy aki hittel feltekint rá, annak örök élete legyen. Isten úgy szerette a világot, hogy örök életet akart ajándékozni mindenkinek, aki hisz benne. Krisztus nem megítélni jött a világot, hanem üdvözíteni – hangsúlyozta.
Majd hozzátette: mégsem mindegy, hogy hitetlenül elutasítjuk-e Krisztus szeretetét. Aki nem alakítja életét az ő példájára, az önmagát ítéli el. Krisztus keresztje Isten szeretetének jele az emberiség iránt. Ez az a szeretet, amely erősebb, mint a halál. Az irgalmas Isten személyes szeretete örök életünk és boldogságunk biztosítéka. Ez a hitünk lényege, és erre emlékeztet a feszület otthonainkban, templomainkban és mindenütt.
„Krisztus keresztje ragyogja be értelemmel és reménnyel életünket” – ezzel a kívánsággal zárta homíliáját Erdő Péter bíboros.
Az esti szentmisét követő vecsernyét Kocsis Fülöp hajdúdorogi megyéspüspök vezette, utána nagy esti zsolozsma, majd éjféli zsolozsma következik, ezt pedig rózsafüzér és hajnalig tartó virrasztás követi.
Március 16-án, hétfőn reggel az utrenye után Kocsis Fülöp az előszenteltek liturgiáját végzi. Délelőtt fél 11-kor Kapin István tart előadást a kegyképről, amely délben indul következőre állomására, Győrbe.
Fotó: Ignácz Dániel
Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír